Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2014.
máj.
17.

2003 óta a Városnapon, május 16-án egy-egy korszakot elevenítünk fel az 1753-tól újratelepített Nyíregyháza múltjából. Az idén a holokauszt áldozataira emlékeztünk.

Galéria

 

1944. május 14-én indult el az első vonat, amely az áprilisban gettóban zárt városi és környékbeli zsidók közül 3200 főt szállított Auschwitzba. A 70 éve történteket mutatta be a Nyíregyházi Főiskolán tanító dr. Riczu Zoltán a levéltári iratok tükrében. Az Arcok és könyvek a történelemtudomány műhelyéből sorozatunk harmadik évadának nyitó rendezvényén az előadó szólt a közel három évtizede folytatott kutatómunkájáról, valamint azokról a publikációkról is, amelyekben közkinccsé tette a szabolcsi zsidóságról és a nyíregyházi zsidó épületekről feltártakat.

A zsidók az 1840-es évektől települhettek be Nyíregyházára. Az egy évszázad alatt folyamatosan gyarapodó, többezres közösség tagjai beilleszkedek a város társadalmába. Hitéletüket, foglalkozásukat szabadon gyakorolták. Bár 1938-tól a törvények korlátozták jogaikat, de személyi biztonságukat nem veszélyeztették. 1944 áprilisától azonban itt, a kassai csendőrkerülethez tartozó részen állították fel az első gettókat, gyűjtőtáborokat, amelyek a korabeli iratok alapján jól körülhatárolhatóak. Számtalan forrás rögzíti az itteni embertelen körülményeket, a megaláztatást, a szörnyűségeket is.

A program második részében a nyílt Kutatói kerekasztal beszélgetésen Bertli Tibor és Láda Bertalan kapott lehetőséget a témához kapcsolódó kutatási eredményeik bemutatására. A zsidó törvények érvényesítésével és az áldozatok feltárásával kapcsolatos anyakönyvi kutatás módszereiről, nehézségeiről, a feldolgozás során felvetődött dilemmákról szólva a tapasztalt kutató kollégák útmutatással is ellátták a két fiatalt.



Utolsó frissítés: 2020.10.24. szombat, 20:46