Tisztelt Ügyfelünk! Az oldalaink működtetéséhez sütiket használunk, további részletekért kérjük, olvassa el az Adatvédelmi tájékoztatónkat
2020.
júl.
20.

1990-ben tartott első szabad országgyűlési választások feltételeit, kereteit a nemzeti kerekasztal tárgyalásokon dolgozták ki, majd a 1989. évi XXIV. törvény fektette le jogi alapjait. A rendszerváltozás utáni első országgyűlési választásokat Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1990. március 25-ére és április 8-ára tűzte ki. A kétfordulós választásban 58 párt és 1623 jelölt vett részt. Az új Országgyűlés 1990. május 2-án alakult meg és augusztus 3-án fogadta el a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk után – az elnökválasztás módjáról szóló július 29-i népszavazás miatt a korábbi, szeptember 23-i időpontot megváltoztatva – 1990. szeptember 30-ára tűzte ki a helyhatósági (a hatályos jogszabály szerint még tanácsi) választások első fordulóját.

Augusztus 27-én kezdődtek meg a jelölések a polgármesterekre és a helyi képviselőtestületek tagjaira. A korábbi gyakorlattal szemben az új szabályozás megszüntette a politikai szervek kizárólagos jelöltállítási jogát, s jelöltet ajánlhatott minden választópolgár, aki választókerületében választójogát gyakorolhatta. A második fordulóban október 14-én lehetett az urnákhoz járulni a választóknak.

Az 1990-es önkormányzati választások újdonsága volt az úgynevezett kislistás választás. Ezzel a 10 ezer vagy annál kisebb lélekszámú településeken választották meg képviselőtestületeiket a választópolgárok, akik egyben közvetlenül szavazhattak a polgármesterre is. A 10 ezernél több lakosú településeken, illetve a fővárosi kerületekben kétszavazatos választási rendszert alkalmaztak: a képviselőtestületek tagjainak a felét egyéni választókerületben, a másik részét pedig listán választották meg a szavazók, majd az így felállt képviselő-testület választotta meg a polgármestert.

Az 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 41. §. 4. szerint a választás a jegyzőkönyv első példányát – a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányaival együtt – 90 nap elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni. Ezek a dokumentumok – amelyek az MNL SZSZBML XXXIII. 4. fondjába kerültek – képezik az alapját annak az archontológiának, amelyet a választások 30. évfordulójára állítottunk össze. Az adatok pontosításához felhasználtuk az Önkormányzati tisztségviselők név- és címjegyzéke. Szerk. Dr. Kara Pál. IKVA Kiadó. Budapest, 1991. és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, illetve a települések vezetői által nyújtott segítséget, amit ezúton is köszönünk!

A korabeli jelölő szervezeteket az adatbázisban csak rövidített nevükkel vettük fel. Az alábbi, teljes megnevezésüket tartalmazó listát a Nemzeti Választási Iroda honlapján közöltek szerint állítottuk össze:
https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/tmd1.jsp?TIP=3 

Az adatbázis feltöltését a közeljövőben folytatjuk a következő választások adataival.

Az adatbázist készítették: Kujbusné Mecsei Éva (főlevéltáros, szerkesztő), Vegera József (levéltári informatikus, az adatbázis összeállítója), Veres István Zsoltné (levéltári adatrögzítő, munkatárs)



Utolsó frissítés: 2020.11.19. csütörtök, 08:54