2009.
márc.
18.

 

HASZNOS TANÁCSOK A CSALÁDKUTATÁSHOZ

Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy az anyakönyvek kutatásának lehetősége 2014. július 1-től megváltozott!

Aktuális információk: http://www.szabarchiv.hu/drupal/node/35801

 
Saját családunk múltjának, őseinknek a megismerése izgalmas feladat. Régen apáról fiúra öröklődtek a családi ereklyék, feljegyzések és történetek. Ma már kevesebbet tudunk elődeinkről. Annak szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni, aki rászánja magát családja történetének feltárására.
 
1.  A családkutatás érdekes, de hosszadalmas munka.
 
2.  Mielőtt levéltári kutatáshoz kezdenénk, vegyük számba az előzetes tennivalókat:
 
a. Kérdezzük ki őseinkről családunk tagjait! Minden apró dátum, adat, történet, családi legenda fontos lehet!
 
b.  Mindenkiről készítsünk külön családtag-lapot, feltüntetve rajta:
 
  • pontos nevét, vallását,
  • születésének, házasságának, halálának helyét, idejét
  • szüleinek nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét
  • testvéreinek nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét
  • házastársának nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét
  • anyósának, apósának nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét
  • sógorainak, sógornőinek nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét
  • gyermekei nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét
  • gyermekei házastársának nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét
  • gyermekei leszármazottainak nevét, születésének, halálozásának helyét és idejét (A temetőben lévő sírkövek, fejfák is segíthetnek az adatok pontosításában!)
  • minden apró adatot, amely a későbbiekben segít a beazonosításban és a családfán való elhelyezésben
 
c.  Az otthon fellelhető iratok (anyakönyvi kivonatok, igazolványok, bizonyítványok, peres iratok, beteglapok, gyászjelentések, végrendeletek, szerződések, régi bejegyzéseket tartalmazó bibliák, kalendáriumok stb.), valamint a fényképek alapján egészítsük ki ismereteinket és a cédulán lévő információkat.
 
d.  Vázoljuk fel magunk számára a család leszármazási vonalát! Bal oldalra az apa nevét és egyéb adatait, jobbra az anya nevét és egyéb adatait írjuk. Az apa neve fölé az apai nagyszülőket, az anya neve fölé az anyai nagyszülőket; majd ezek fölé a déd-, ük-, szép-, ősszülőket írjuk. Ebből megállapítjuk a hiányosságokat, pontatlanságokat és meghatározhatjuk a kutatási irányt!
 
 
3.  Levéltári kutatás
 
a.  Általános tudnivalók a levéltárról
 
A megyei levéltárak a mai közigazgatási terület írott forrásai őrzik, tehát a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár a három megye jelenleg ide tartozó településeinek irataival rendelkezik. (A korábban Szabolcshoz tartozó Polgár ma már Hajdú-Bihar része, így iratai Debrecen központú megyei levéltárban és hajdúböszörményi fióklevéltárában találhatóak, vagy a beregi Nagyszőlős ma már ukrajnai településként Ungváron, a Romániában lévő szatmári falvak anyakönyvei pedig Szatmárnémetiben kutathatók.)
 
A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárában folytatható kutatásról
-     olvashat honlapunkon (www.szabarchiv.hu)
-     kaphat tájékoztatást
          ♦    telefonon (42/414-313)
          ♦    e-mailben (leveltar@szabarchiv. hu)
          ♦    személyesen kutatótermünkben (Nyíregyháza, Széchenyi u. 4.)
kedden és szerdán 8-16 óra,
csütörtökön 8-18 óra,
pénteken 8-16 óra között.
A levéltári kutatás és a szakkönyvtár használata
regisztrált kutatóinknak ingyenes.
 
b.  Mit és hogyan kutathat a családtörténet iránt érdeklődő?
A családkutatás elengedhetetlen és legmegbízhatóbb forrása az anyakönyv. A rendszeres anyakönyvezést 1563-ban a rendelte el IV. Pius pápa. Magyarországon az 1611. évi nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetéséről. Az 1827:XXIII. tc. viszont rendelte el az egyházi anyakönyvek két példányban történő vezetését, elsősorban biztonsági okokból. A különböző felekezetek keresztelési, házassági és halotti anyakönyvei közhitelű dokumentumoknak számítottak az állami anyakönyvezés 1895. október 1-jén történő bevezetéséig.
 
Az egyházi anyakönyvek és az 1980-ig keletkezett állami anyakönyvek eredeti példányait az egyházak, ill. a polgármesteri hivatalok, a másodpéldányokat az illetékes levéltárak őrzik. 
 
A mai Magyarország területén található helységek 1895. október 1. előtt keletkezett római és görög katolikus, görög keleti, református, evangélikus, izraelita, valamint csekély számban baptista, unitárius és nazarénus felekezeti anyakönyvekről, valamint a Felvidék, Délvidék Őrvidék néhány településének anyakönyveiről mikrofilmfelvételek készültek, amelyek nemcsak a Magyar Országos Levéltár Filmtárában, hanem a Magyar Nemzeti Levéltár belső hálózatán nemsokára Levéltárunkban is kutathatóak.
 
Az anyakönyvi kutatás megkezdéséhez tudni kell a keresett személy vallását, születésének, házasságának és halálozásának helyét és időpontját. (Az egyházigazgatási beosztásokkal kapcsolatban célszerű mindig a kutatás megkezdése előtt tájékozódni a sematizmusokban és helységnévtárakban.)
 
 
Az anyakönyvek mellett használhatunk a levéltárakban
más forrásokat is:
 
  • összeírásokat,
  • urbáriumokat és úrbéri tabellákat,
  • egyházlátogatási jelentéseket,
  • katonaállítási lajstromokat,
  • iskolai anyakönyveket, évkönyveket,
  • családi iratokat, naplókat, memoárokat, leveleket,
  • megyei/községi/városi iratokat,
  • végrendeleteket, hagyatéki leltárakat,
  • peres iratokat stb.
(Ezek a források nem a generációk folyamatos nyomon követésére, hanem a hiányosságok pótlásához, az adatok pontosításához használhatóak.)
 
4.  Más forrásőrző helyeken történő kutatás:
 
A családi migrációt érintő területek:
  • illetékes levéltárai, múzeumai
  • egyházai (parókiák, plébániák) és azok levéltárai, múzeumai
  • önkormányzatok anyakönyvi hivatalai
  • családtagok iskolái, munkahelyei
 
 
5. Speciális kutatások:
 
a.  Nemes családok kutatása
  • címeres nemes levelek
  • nemességigazolások
  • nemességi iratok
  • szakirodalom
 
b. Migráns, kivándorolt családok kutatása
  • telepes listák
 (1781–1790 közötti telepes lista a Magyar Országos Levéltárban, az ez előtti és utáni kamarai telepítések listája Bécsben, a magánföldesúri telepítéseké a családi levéltárakban találhatók.)
 
 c. zsidó családok kutatása
  • összeírások
  • bérleti szerződések
 
 
AJÁNLOTT IRODALOM:
 
Helységnévtárak:
Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár. 2. javított és bővített kiadás. Baja, 1998.
Mizser Lajos: Bereg megye Pesty Frigyes helységnévtárában 1864–1865. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 10. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1994.
Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi Helynévtárában. Nyíregyháza, 2001.
Révai Nagy Lexikona I-XXI. köt. Budapest, 1911-1935.
Sebők László: Határokon túli magyar helységnévszótár. Budapest, 1997.
 
 
Családtörténeti irodalom:
Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeinek és területeinek kimutatása. Budapest, 1885.
Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésének levéltári forrásai Szlovákiában. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 12. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1997. 365–380.
Fodor László: A hodászi Lakatos család iratainak bemutatása. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 17. Szerk. Henzsel Ágota. Nyíregyháza, 2003.
Gerő József: A királyi könyvek. 1867–1918. Budapest, 1940.
Gerő József: A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867–1937. Budapest, 1938.
Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága. Nyíregyháza, 2008.
Haraszti György: Magyar zsidó levéltári repertórium I–II. Bp., 1993.
Horváth Sándor: A vármegyei levéltárak felülvizsgált czímeres nemesleveleinek jegyzéke. Budapest, 1909.
Illésy János – Pettkó Béla: A királyi könyvek jegyzéke 1527–1867. Budapest, 1895.
Illésy János: Az 1754–1755. évi országos nemesi összeírás, Budapest, 1902.
Kempelen Béla: Magyar nemes családok, I–XI. Budapest, 1911-1932.
Kempelen Béla: Magyar nemesi almanach. Az 1867–1909. magyar nemességre, bárói, grófi és herczegi méltóságra emelt családok. Budapest, 1910.
Kempelen Béla: Magyar nemesi családkönyv. Budapest, 1927.
Kempelen Béla: Családkönyv I. Nemes családok. Budapest, 1940.
Kempelen Béla (szerk.) Magyar főrangú családok. Budapest, 1931.
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I–III. köt. Budapest, 1937–1939.
Kobály Ilona: A Perényi család kézirathagyatéka a Kárpátaljai Honismereti Múzeumban. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 15. Szerk. Henzsel Ágota. Nyíregyháza, 2001. 199–205.
Magyar-zsidó oklevéltár (Monumenta Hungariae Judaica) 1–18. kötet. Budapest, 1903–1980.
Merényi-Metzger Gábor: A vitézvári báró Simonyi család története. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 12. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1997. 409–450.
Nagy Ferenc (szerk.) A nyíregyházi zsidóság pusztulása (Forrásközlés). Nyíregyháza, 2004.
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, I–XII. Pest, 1857-1868.
Pavlenko, Georgij Vasziljevics: A németek letelepedése Kárpátalján a XVIII–XIX. században. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 12. Szerk. Nagy Ferenc. Nyíregyháza, 1997. 35–46.
Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982.
Stein Artúr: A felekezeti anyakönyvek Magyarországon II. rész., A zsidók anyakönyvei és konskripciói. Budapest, 1941.
Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához. In: Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 15. Szerk. Henzsel Ágota. Nyíregyháza, 2001. 271–291.
Szentiványi Zoltán: Századunk névváltoztatásai. Helyhatósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893. Budapest, 1895.
 
 
 
 
 
 
 
Szeretnénk külön szíves figyelmükbe ajánlani a Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv 17. kötetét, amely a 2005-ben a Levéltári Napon elhangzott genealógiai előadások szerkesztett változatát adja közre!
Szabolcs-szatmár-beregi Levéltári Évkönyv, 17. Szerk. Galambos Sándor, Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2006.
 
 
Hasznos linkek:
 
 



Utolsó frissítés: 2014.10.29. szerda, 09:53